Blog

Múlt vasárnap nem úgy indult, ahogy szerettem volna. Már napok óta fájt a lábam, ami zsibbadásba ment át, és reggelre megijesztett a vörös folt a combomon. És tagadhatatlanul homokba dugtam a fejem. Nem..ez nem lehet..pont most?! Vasárnap reggel??! Biztos nem komoly, csak túlreagálom..

Úgy érzed folyton úton vagy, de nem érsz célba? A kitűzött terveid tervek maradnak, és egy idő után új terveket kezdesz el szövögetni? Amik szintén befejezetlenül maradnak? Az életed egy küzdelem, és fontos, hogy állandóan mozgásban legyél? Visszatekintve azt látod, hogy olyan pályákat, hobbikat választasz ahol nincs esélyed? De hősiesen küzdesz és próbálkozol? Iskolákat végzel, de a záróvizsga előtt elhagyod? Éppen csak pár oldal marad vissza egy érdekes könyvből és leteszed, rá a többi félbehagyott könyv tetejére? Gyakran használod a próbálni szót? Például : " Megpróbálom megtenni amiben megegyeztünk." Ekkor nem arról beszélsz, hogy mi a cél amit meg fogsz tenni, hanem azt, hogy meg fogom próbálni. Gyakran megfeszül a nyakad? Olyan mintha egy mázsás sziklát húznál magad után? Hisz olyan nagyon csinálod, de nincs eredmény, mi lehet a gond? Ezzel el jutottunk a tranzakció analízis következő driveréig a Tégy erőfeszítésig

Munka és magánélet egyensúlya ebben az évben egy keresett téma lett a coaching üléseimen. Ideális esetben a munka a kreativitás és az önmegvalósítás, a magánéletünk pedig a feltöltődés helyszíne. A valóság sajnos néha az, hogy a folyamatos mókuskerék taposása közben könnyen kiüresedünk és bedarálhat az a bizonyos kerék...

Viszonylag stabilnak tartom magam, és tele vagyok tervvel, de ezek mögött meghúzódva érzek egy kis zavart. Itt az ideje, hogy rendezzem soraimat így az év végén, és más szemmel nézzek a dolgaimra.

Érdekes dolog a haragunk. Lehet elfojtani, titkolni, mutatni, tartani, táplálni. Ha elnyomjuk belülről emészt fel minket. Ha kontrollálatlanul engedjük szabadjára pusztító fegyverré válik.